Történelme

Régi nevén Szántovának említik.  1399-ben mint a Czobor család birtokát jegyzik.
1405-ben Herceg Péter birtoka volt. 1455-ben Szántói Marhárt Jakabnak volt Szántován birtokrésze.

1488-ban a Zsámbóki családnak van itt birtoka. 1469-ben a Zsámbókiak osztályos atyafiakká fogadják a sulyokokat. 1485-ben Marhárt Jakab özvegye, Borbála, Czobor Mártonnak adja szántói részbirtokát. 1658-ban Szalatnyai Györgyöt és Oroszlányi Istvánt iktatták Szántó birtokába. A 17. század legvégén a Bácska területe felszabadult a török uralom alól majd a Rákóczi-szabadságharc idején (1703-1711) A Szántovaiak kénytelenek a kurucok elől Baranyába menekülni, ahonnan csak a harcok lecsendesedésével térnek vissza lakóhelyükre. A Szántovai egyházközség 1715-ben alakult, ebben az évben kezdték felújítani az ősi templomot, a munkálatok 1726-ban fejeződtek be.

A mai templomot 1752-ben kezdték építeni. 1899. március. 12.-én az akkori magyar hatóságok és a katolikus egyház asszimilációs törekvései következtében a szántói sokacok fele áttért a szerb ortodox vallásra. 1904-ben miniszteri rendelet szerint Hercegszántóra változtatták a település nevét.